24. Kis-Küküllő menti honismereti kirándulás

Kirándulásunk a Kis-Küküllő mentén halad Szovátától Gyulakutáig, két kitérővel, melyek ökumenikus jelleget kölcsönöznek neki. Az autóbusz Sóváradnál elhagyja a Sóvidéket, a Mária-úti szálláshelyként feltüntetett remeteség közelében halad. A következő település, Kibéd a hagyma, a népdal  (Madaras Gábor) és a néptánc (Barabási Attila), a népmese és a rovásíráskutatás (Ráduly János) hazája, a marosszéki orvosdoktor (Mátyus István) és a messze földön ismert zenetörténész (Seprődi János) szülőhelye. Az első, rövid megállóhely Makfalva, ahol az 1836-ban beindított népiskoláról tanúsít az emléktábla, ami alapján az erdélyi népfőiskolai mozgalom gyökerének számító Wesselényi-iskola története kerül bemutatásra. Wesselényi Miklós és Dózsa György szobrait már csak a buszból tekinthetjük meg, akárcsak Hármasfalu református és unitárius templomát, a világháborús emlékművet, a Barátosi-udvarházat, Szent István, Szent Imre és Gizella szobrait.

A Kis-Küküllő középső szakaszának újból városi rangra emelkedett jelentős települése Erdőszentgyörgy, ahol a református templom és a Rhédey-kastély kerül megtekintésre. A kettő összekapcsolódik, hiszen a templom kriptájában található a Rhédey család nyughelye Rhédey Klaudia grófnő földi maradványaival. A fiatalon elhunyt grófnő unokája, Viktória Mária walesi hercegnő adományából a templomot 1935-ben felújították; ekkor állították a fekete márvány emléktáblát. Egyébként egy évvel később Mária hercegnő angol királyné lett, 1952-től pedig  anyakirálynő, mint II. Erzsébet uralkodó édesanyja. A sors iróniája, hogy százkét évet élt, ellentétben a huszonkilenc évesen elhunyt magyar nagyanyjával. Rhédey Klaudia ükunokája, Károly walesi herceg csupán egyszer látogatta meg Erdőszentgyörgyöt, bár évente felkeresi erdélyi birtokait és barátait – ennek nyomát őrzi az emlékkönyv. A református templom kazettái sajátos kultúránkra, az orgonaszó pedig a település szülöttére, az ezermester Bodor Péterre emlékeztetnek. A templommal átellenben levő parkban áll Klaudia szobra, arrább pedig a késő barokk stílusú Rhédey-kastély. Az anglikán angol királyi családdal való rokonság jegyében, elnyert pályázattal és támogatással a közeljövőben szeretnék átszervezni a kiállítótermeket az amúgy szépen felújított, azóta múzeumként használt kastélyban.

Erdőszentgyörgyhöz tartozott valamikor a mára szinte teljesen elnéptelenedett, vízzel elárasztott Bözödújfalu, amely a székely szombatosok falujaként került a köztudatba, majd a falurombolás jelképévé vált. A zsidó hitre tért székelyek zsinagógát is létesítettek a faluban, de többségük kivándorolt vagy római katolikus hitre tért. A falu határában a nyolcvanas években létrehozott erdőszentgyörgyi víztározó (Bözödi-tó) 1994-re néhány ház kivételével elárasztotta az egész falut. Víz alá került a katolikus és az unitárius templom, miközben a befejezetlen és hívek nélküli ortodox templomot már korábban lebontották. Egyébként Bözödújfalu lakói hat valláshoz tartoztak, néhányan reformátusok és görök katolikusok voltak. A hat felekezet lakta egykori falu emlékét minden házat felidéző kopjafa-park és siratófal őrzi az elárasztott faluba vezető letérő mentén, ahol minden év augusztusának első szombatján a falu egykori lakói találkozót tartanak. Az emlékhely „a vallásbéke helye és szimbóluma”, ahol a vízbe omlott katolikus templom helyett felépítik az „Összetartozás templomát”, melynek az alapkövét 2018 augusztusában helyezték el.

A frissen aszfaltozott úton tovább haladva elhagyjuk Maros megyét, és az első Hargita megyei településen, Kőrispatakon állunk meg a központban. Udvarhelyszék határszéli települése a Küsmöd-patak völgyében terül el, református és unitárius templommal rendelkezik, híressége a szalmakalap múzeum. A szalmafonást és a kalapkötést napjainkban is népi kismesterségnek, hagyományos háziiparnak tartják a faluban és a környéken. Id. Szőcs Lajos hozta létre a magánmúzeumot, amely a látogatót eligazítja a szalmakalaphordás rejtelmeiben, a gyártással kapcsolatos eszközökkel ismertet meg, és itt található a világ legnagyobb szalmakalapja.

Miután újra visszatérünk Erdőszentgyörgyre, Havadtő után Gyulakuta (Gyalakuta) a következő település, amelynek a református temploma a XIV. században épült, kazettás mennyezete és belső freskómaradványai közismertek. A kirándulás azonban nem vezet a központba, már a település bejáratánál újra elhagyja a Kis-Küküllő völgyét, nem követi azt Kelementelkén át Balavásárig, hanem a ma már legfeljebb ipari műemléknek számító hőerőműnél balra tér a Vécke patak mentén. Bordos és Székelyszállás falvakon át jutunk el Székelyvéckéig egy nagyon kellemes aszfalúton. A nem túl nagy forgalom miatt biciklizésre alkalmas hely, Magyarzsákodon át Hargita megyébe (Székelyszenterzsébet), vagy akár kerülőúton Erdőszentgyörgyre lehet eljutni.

A Kis-Küküllő és Nagy-Küküllő vízválasztója közelében terjedelmes dombok völgyében fekvő Székelyvécke bejáratánál hatalmas székelykapu ível át az úton. A félreeső fekvés és a napjainkban egyetemes jelenségnek tekinthető fokozott elvándorlás ellenére az utóbbi évtizedben a település Maros megye kiemelt turisztikai célpontjává, a kálváriadomb zarándokhellyé vált. A hívő római katolikus falu központjában Petrás Mária csángó képzőművész állandó tárlata látható a templomot körbevevő falon, amelyen magyar szenteket láthatunk kerámiában megörökítve. A faluban az értékmentés jegyében összesen tizenhat régi parasztházat sikerült felújítani, megőrizve a hagyományos építési jegyeket. A falu magyarországi támogatóinak köszönhetően kibővült a véckei rendezvénysorozatok kínálata: borkóstolók, hagyományőrző és kézműves táborok, falunapi rendezvények. Az egyik, több mint száz éve épült ház ad otthont a falumúzeumnak. Többek között itt is megtekinthetők Fekete Pál polgármester formás, népi hangulatú, emberi tulajdonságokat kidomborító agyagszobrai. Egyébként a polgármester fogadja és vendégeli meg a csoportot, előtte bemutatva a kulturális örökségünkké előlépett falumúzeumot, majd elkalauzolva a kálváriadombra fel a kápolnáig.

A falu központjában levő domboldalon 2014-ben felavatták a Székely Kálváriát, melynek 14 stációját enyészettől megmentett székelykapuk alkotják. A keresztút tetején 2015-ben felszentelték az Isteni Irgalmasság kápolnáját, és a korábban itt álló kilátót távolabbra költöztették. A kápolnadombról és a mögötte levő dombon elhelyezett kilátóról egyaránt csodálatos kilátás nyílik a környező vidékre. A székelyvéckei kálvária, a tizennégy székely kaput követő golgota és kápolna immár zarándokhely. Néhány éve hazai, magyarországi és azon túli látogatók, hívők és turisták zarándokolnak el a „Mária-völgybe”, hogy hálatelt szívvel és várakozó szeretettel töltődjenek fel, miközben megmásszák a székelyvéckei keresztutat. Vagy legalább gyönyörködjenek a domboldalon sorakozó székely kapuk napfényes vagy esti kivilágításban kacérkodó látványában. Eképpen a Kis-Küküllő mentét követő honismereti kirándulás az ökumené jegyében zajlik és jelképes zarándoklattal ér véget. (dr. Ábrám Zoltán)