31. Szekeres lakoma-túra

Túrainfók:

Túravezetők:

Székely László

Leírás:

Busz visz Szovátáról Korondra, ahol a katolikus templommal szemben balra térünk, elmegyünk a Tájház előtt és beérünk a Piactérre. Leszállunk és a Telek utcában felsétálunk a Vári család portájához. A kapun belépve megtapasztalhatjuk házigazdáink vendégszeretetét, miközben megtekinthetjük az udvaron berendezett régiséggyűjteményt. A mezőről bevontatott három vastag, mintegy 400-450 éves fatörzs körül fedett pihenőhelyet alakítottak ki padokkal és asztalokkal. A farönköket talpra állítva a célnak megfelelően hasznosították, dísztárgyakat, berámázott régi képeket láthatunk rájuk aggatva, egyiknek odvába pedig sütőkemencét építettek be.

A Vári család férfi tagjai, Berci, az apa és fia, Tivadar, a régiséggyűjtemény után, megmutatják borpincéjüket is, ahol számtalan különbnél különb, régebbi és újabb palackozott borok gyűjteményét tekinthetjük meg, finom pálinkával való koccintás és kínálgatás kíséretében.

Mindeközben fent elővezetik és befogják a lovakat. Haflinger (Haflingi) fajta hidegvérű lovaik vannak, amelyek kitűnően beválnak hátas-, málhás- és igáslóként is. A XVIII.-XIX. században Tirol hegyeiben kialakult fajta alapítója egy Arab mén volt, amely gyorsabbá és nemesebbé tette a helyi lófajtákat. Ezeket egykor hegyi mezőgazdasági munkákra használták, ma kitűnő, nyugodt természetű hátaslovak.

Szekeres-túránkat a Felszeg utca irányába indítjuk, elhaladunk a Kőbánya alatt, majd egy útelágazáshoz érünk. Balra, Pálpataka felé haladunk tovább, a jobboldali úton majd visszafele érkezünk körútunk végén Fenyőkútról. Az elkövetkező szakaszon kitűnő kilátásunk nyílik Korondra, de láthatjuk a Móricz-kő szikláját is, valamint megtekinthetjük a Kalonda-tető, Firtos-hegye, Fias-tető és Küsmöd-kő alkotta vonulatot is, miközben a lovakat pihentetik. Az Északvize (Pálpatakavize) mentén elérünk a medvék által gyakorta látogatott Itatóhoz, ahol lovaink felfrissülhetnek.

Következő megállónk Pálpatakán lesz, a Vári tanyán, és itt amíg beizzítják a szenet, csoportunk meglátogatja a település római katolikus templomát, amelyet a hívek építettek külső segítség nélkül, teljesen fából 1994-ben. Védőszentje Szent Péter és Pál apostol. Mire visszaérünk, flekken, miccs és sültszalonna vár, valamint helyi készítésű sajtok mustráján vehetünk részt.

Evés-ivás után Fenyőkút irányába szekerezünk tovább, a Datkán keresztül, majd a Mohoson át lekanyarodunk a Fenyőkúti-tőzegláphoz. A Görgényi-havasok vulkáni platóvidékén kialakult lápot 2007-ben a Natura 2000 élőhelyhálózat részeként védettnek nyilvánították. Az itt előforduló erdei béka (Rana dalmatina), gyepi béka (Rana temporaria), foltos szalamandra (Salamandra salamandra) és elevenszülő gyík (Zootica vivipara) fokozott védelem alatt áll. A tőzegláp uralkodó fája az erdei fenyő (Pinus sylvestris), amely a szélektől befelé haladva méreteiben csökken, ugyanis a tőzeg vastagsága miatt nem kap elég tápanyagot növekedéséhez. Az itteni növényzetre jellemzőek a tőzegmoha párnák (Sphagmium), a hüvelyes gyapjúsás (Eriophorum vaginatum) és a tőzegrozmaring (Andromedapolifolia).

A tőzegláptól bemegyünk Fenyőkútra, ahol megállunk felfrissülni a Tófalviak utcájában található üzletnél. Fenyőkút dombján áthaladva ismét élénk tárul Korond látképe, a katolikus és unitárius templomokkal, aztán a délelőtt megismert útelágazáshoz érkezünk. Beszekerezünk Korondra, ahol a nyári kánikulát még felcserélhetjük a Vári család borpincéjének hűvösével, s végül a Piactéről az autóbusz visszavisz táborunkba. (Kocsis András)

Túrainfók:

Térkép/magassággörbe: