3. Nagy-Mező-havas 1

Túrainfók:

Túravezetők:

Molnár Balázs

Leírás:

Fontos tudnivaló: A túra javarészt erdőben halad, néhol igen meredek, járatlan utakon, emiatt hasznos a magas szárú, csúszásbiztos lábbeli.

A Görgényi-havasok egykori központi óriáskráterének és a hegységnek legmagasabb pontja a Nagy-Mező-havas (1776 m), mely a Tatár-kővel (1689 m), Galyánossal (1683 m), Ferenci lázával (1627 m) és Kis-Mező-havassal (1732 m) a kráterperemet alkotják. Ezt a Székely-patak törte át az északi oldalon és vezeti le az itteni patakok vizét a Görgény völgye felé.

A táborból busszal megyünk a Patakmajor Kemping fölötti útelágazásig, ahonnan a piros ponttal jelzett Cseresznyés gerincen kezdünk emelkedni. Elhagyjuk az úgynevezett „Medve-barlangot”, majd tovább kapaszkodunk az első kilátópontig, amely pazar rálátást biztosít a szovátai üdülőtelepre, különös tekintettel az Ifjúsági-tó környékére. Rövid pihenőt követően továbbindulunk egy aljnövényzettel sűrűn benőtt útszakaszon a Cseresznyés gerinc első magaslati pontja felé (911 m), ahonnan egy irtásnak köszönhetően rálátásunk nyílik Szakadátra és a tőlünk nyugatra található Bekecs-tetőre (1080 m). Tovább haladva megpillantjuk rendre a Siklód-kő (1028 m), Küsmöd-kő (991 m), Firtos (1042 m) magaslatait is, majd a tulajdonképpeni Cseresznyés-tetőn újabb pihenőt tartunk. Nehéz, hepehupás szakasz következik, rövid emelkedőkkel és ereszkedőkkel sűrűn tarkítva, mígnem a Tekenyős-mezőre érünk. Vége a bukdácsolásnak, innen széles erdei úton haladunk tovább, egyenletesen emelkedve egészen a Cserepes-kő-mezőig. A tisztás széléről megpillanthatjuk a cserepeskői kőbánya csupasz szikláit, s miután átszeljük a mezőt, a táj egyre „hegyibb” jelleget ölt. Egy rövid szakasz erejéig csatlakozunk a kőbányához vezető, jó minőségű makadámúthoz, ám az első hajtűkanyarban le is térünk róla. Kezdetben a Cserepes-kő nyugati lejtőin oldalazunk, majd közvetlenül a Dürgő vadászház előtt elérjük a Cserepes-kő tető magasságát. Ezután lankásabb útszakasz következik, a fenyőfák csúcsai közt pedig olykor távolabbi hegyeket is megpillanthatunk. Rövidesen sűrű, sötét fenyvesben találjuk magunkat, melyet nedves idő esetén szép mohaszőnyeg borít. Az Asztal-kőnél ismét megszusszanunk, aztán meg sem állunk a Nagy-Mező-havas tőszomszédságában található útelágazásig. Innen egy bő órás kitérőt teszünk a tetőre, útba ejtve előbb az északkeleti kilátópontját, ahonnan betekintést nyerünk az egykori kráter belsejébe, majd magát a Nagy-Mező-havas csúcsát, ahol az időjárás, no meg a addigi haladásunk függvényében időzünk majd. A csúcsról – kedvező légköri viszonyok esetén – a Kárpátok teljes fővonulata látszik a Radnai-havasoktól a Párengig. Visszatérünk az előbb említett útelágazáshoz, majd egy darabig a Bucsin-tető irányába folytatjuk utunkat. A piros pontjelzéseket követve visszakapaszkodunk szinte a Nagy-Mezőhavas magasságába, az 1732 méter magas Csencsó tetejére, ahonnan a vadászház érintése után a terep egyenletesen lejt a hatalmas kiterjedésű Répás-mező széléig. A Répás-tető 1253 méteres magaslatán ismét rácsodálkozhatunk a Déli-Kárpátok teljes panorámájára, majd a gerincről északi irányba letérve, a Mogyorósi sípályával párhuzamosan ereszkedve megérkezünk a Sebes-patak völgyébe, ahol várni fog ránk az autóbusz. (Molnár Balázs)

Túrainfók:

Térkép/magassággörbe: