27. Kastély-túra – Honismereti buszos túra

Túrainfók:

Túravezetők:

dr. Kálmán Attila

dr. Kálmán Attila

Kiss Emőke-Csilla

Kiss Emőke-Csilla

Leírás:

A Maros völgyét Erdély és Románia Loire völgyeként is lehetne emlegetni. Ezek a kastélyok az erdélyi arisztokrácia fénykorának és megsemmisítésének a szemtanúi.

Kirándulásunk első állomása a Szászrégenhez közel lévő, a Görgény völgyébe épült görgényszentimrei kastély. Szentimrén a középkorban királyi vár állt, amelynek a romjait ma is lehet látni a kastély feletti dombon. 1642-vel kezdődően a várhegy lábánál udvarház épül I. Rákóczi György fejedelem megrendeléséből, amelyet főleg vadászatok alkalmával használtak. A 18. század elején kincstári birtok lett, majd 1717-ben Kászoni János vette bérbe, aki ugyanebben az évben vette fel a Bornemisza nevet és kapott bárói rangot. A mai kastély kialakítása neki és fiának, br. Bornemisza Ignácnak köszönhető. A család 99 évre vette bérbe a birtokot. A bérleti szerződés lejárta után a Kincstár és a család között per indul a birtokért. A per 1870-ben zárult a Kincstár javára. A kastély és környéke Rudolf főherceg egyik kedvenc tartózkodási helyeként vált ismertté. A főherceg 1881-1888 között több vadászaton is részt vett a Görgény völgyében. A vadászatokon olyan királyi családok tagja is részt vettek, mint Edward walesi herceg, a későbbi VII. Edward, Ferenc Ferdinánd vagy éppen Ferdinánd bolgár uralkodó.  A trónörökös halála után a kastélyban 1893-ban erdészeti iskola kezdte meg működését. Ezt a célt szolgálta a 21. századig. Ma a kastély a Maros Megyei Múzeum egyik részlege, felújítása folyamatban van. A kastélylátogatást követően végigsétálunk a mögötte elhelyezkedő dendrológiai parkon, amelyet br. Bornemisza Lipót alakított ki angolpark stílusban a 18-19. század fordulóján. Könnyű emelkedőn át jutunk fel a Rákóczi-hegyre, az egykori királyi vár romjaihoz, valamint az itt emelt kápolnához.

Folytatjuk utunkat Szászrégenen keresztül kastélytúránk második állomásához. A Maros völgyének talán legszebb helyén, Marosvécsen található a báró Kemény család várkastélya. A középkori eredetű épületnek a 17. század közepéig több tulajdonosa volt. A hagyomány szerint Werbőczy István itt írta a Hármaskönyv egyes részeit. A 17. század közepén Kemény János, későbbi fejedelem tulajdonába került. Az ő családja 1949-ig volt a kastély tulajdonosa. A várkastély valamikor a 15. században épült, mai kinézetét főleg Kendi Ferenc átépítéseinek köszönheti a 16. században. A 20. század elején néhány kisebb átalakítás történt a kastélyon Möller István tervei szerint. A kastélyhoz kapcsolódik az Erdélyi Helikon létrejötte. báró Kemény János 1926-ban hozta létre az Erdélyi Helikon Íróközösséget majd 1928-ban az Erdélyi Helikon folyóiratot. A marosvécsi kastély találkozási helyet biztosított az erdélyi magyar irodalom kimagasló egyéniségeinek. Az államosítás után az épületben fogyatékos gyerekek otthonát rendezték be. A család tagjai visszaperelték az épületet, de az intézmény csak 2014-ben költözött ki. A várkastélyt park veszi körül, amely temetkezési helyként is szolgál, itt nyugszanak többek között báró Kemény János és gróf Wass Albert porai.

A túranap harmadik látnivalójához déli irányba vesszük utunkat, ismét Szászrégenen keresztül a Telekiek volt birtokára érünk. 1756-ban a Telekiek között birtokelosztásra került sor. Három testvér osztozott, létrehozva ezután a család három ágát. Sándor örökölte az ősi gernyeszegi birtokot, Sámuel lett Sáromberke tulajdonosa, Lajos pedig Sárpatakon telepedett le.

A család ősi kastélya Gernyeszegen található. 1477-ben már említenek egy várkastélyt ezen a helyen. A birtok 1675-tel került Teleki Mihály (1634-1690) tulajdonába. A régi várkastélyt 1772-ben bontják le és kezdik el a mai kastély építését. A megrendelő gróf Teleki László volt. A kastély a Grassalkovich vagy gödöllői stílus ritka erdélyi példája. A Gernyeszegen lakott Telekiek közül többen rendkívüli karriert futottak be. Kiemelnénk gróf Teleki Józsefet (1738-1796), aki a 18. században bejárta Európát, találkozott a francia felvilágosodás képviselőivel, Voltaire-el, Rousseau-val, fogadták XV. Lajos versaillesi udvarában. Teleki Domokos (1810-1876) politikus, történész, unokája ugyancsak Domokos (1880-1955), a kastély 20. század eleji tulajdonosa létrehozott egy kastélymúzeumot, ahol keletiszőnyeg-gyűjteményének legszebb darabjait is kiállította, a grófot ugyanis az egyik legnagyobb keletiszőnyeg-gyűjtőként tartották számon az akkori Magyaroszágon. Az államosítást követően a kastélyban TBC preventórium működött 2011-ig. Ma a Telekiek mindent megtesznek a kastély megmentéséért. Lassan, de az épület kezdi elnyerni régi fényét, visszaköltözik az élet a kastélyba bálok, rendezvények, konferenciák révén.

A három kastélyból tehát kettő magántulajdonban van. Mindkettő az eredeti birtokos családok tulajdonában található. Mindhárom kastély azonban szerencsés helyzetben van, hiszen a családok és a múzeum erőfeszítéseinek köszönhetően bekerültek a turisztikai körforgásba. Erdélyben a kastélyok helyzete távolról sem megoldott, sőt megsemmisülésük felgyorsult az elmúlt tíz évben. Ugyanakkor elmondható, hogy a nagyközönség érdeklődése nem várt méreteket öltött. Nemcsak a helyi közösségek képviselői viselik szívükön az épületek megmentését, hanem sokszor a nagyon távolról érkezők. Azonban aggódva tesszük fel a kérdést, hogy pénzforrások hiányában elegendő-e az őszinte érdeklődés az épületek megmentéséhez. (dr. Kálmán Attila)

Túrainfók:

Térkép/magassággörbe: