26. Petőfi Sándor-túra

„Oldott kéve nemzetünk számára Petőfi Sándor mily sokat jelent: omlásban megtartó kötelék, részállapotban örök szellemországunk.”

Sütő András

Akinek naponta eszébe jut egy-egy Petőfi idézet, aki verseit dalolva fordul be a konyhába és gyújt pipára, aki költeményeivel udvarol vagy gyászol, aki a forradalmár ifjúhoz fordul bátorságért, kitartásért, aki tőle tanul lelkesedni és lelkesíteni, az tudja, hogy Erdélyben járva Petőfi emléke miatt is el kell látogatnia Marosvásárhelyre, Kelementelkére, Székelykeresztúrra, Segesvárra, Fehéregyházára.

Petőfi Sándorról mindenki sokat hallott már, de az ismeretek új élménnyé válnak, ha új szemszögből tárulkoznak fel. Hogyan mesélnek róla a 21. századi székelyek, vagy a szórványsorsra jutott segesváriak, mit őriznek róla a székelyföldi múzeumok, mit írnak az újabb kiadású könyvek? Hogyan vetekszenek a róla keringő legendák, melyikben hiszünk, és miért tagadjuk a másikat? Petőfi Sándor halálának 170-dik évfordulóján, 2019. július 31-én és augusztus 2-án hadd látogassunk el azokhoz az emlékhelyekhez, ahol nagy forradalmár költőnket utoljára látták, ahol utolsó versét írta, ahol utolsó vacsoráját költötte el, ahol, Benedek Elek szavaival élve: „a szabadság költőjének kiomló vére szent földdé ezt a földet avatá.”

A vándortábor honismereti túrái között a Petőfi-túra alkalmával látogathatnak el az érdeklődők a Kis-Küküllő mentén a kelementelki Simén-kúriához, ahol Bem tábornok csapatával Petőfi Sándor is vendégeskedett a segesvári csata előtt. Ma a felújított épület „Petry Borpince és Kúria”-ként fogadja a turistákat.  Innen Segesvárig meg sem állunk. A különleges hangulatú vár régi épületei közötti sétánk során Petőfi eltűnéséről és előkerüléséről szóló újabb kutatási eredmények közül is elárulunk néhányat. A Petőfi-hagyományt hűségesen és nagy kitartással ápoló fehéregyházi múzeumban a végzetes Segesvári-csatáról kapunk kimerítő tájékoztatást, tiszteletünket fejezhetjük ki a tömegsírokba temetett honvédek emlékműve előtt, megkoszorúzhatjuk a Petőfi Sándor szobrát. Örömmel vesszük, ha túratársaink között akad vállalkozó a költő valamely forradalmi versének elszavalására. Megállunk az Ispánkútnál is, hogy láthassuk a helyet, ahol, a feltételezések szerint, elesett Petőfi Sándor. Halálának napján minden évben megkoszorúzzák, szinte zarándokhelyként tartjuk számon ezt az emlékművet. Útban Székelykeresztúr felé elhaladunk Bem apó hadsegédje, Zeyk Domokos százados héjjasfalvi emlékműve előtt, róla is ejtünk néhány szót. Túránk utolsó állomása Székelykeresztúr, melynek múltjától azért elidegeníthetetlen a nagy költő, mert utolsó dokumentált éjszakáját töltötte itt a fehéregyházi ütközet előtt. A Molnár István múzeum mai napig éltetője a Petőfi-kultusznak, itt láthatjuk majd a Petőfi emlékszobát, de ellátogatunk a Gyárfás-kúriához, a Petőfi-parkba és a költő körtefájához is. Este a Nyikó mentén, a Kalonda-tetőn keresztül térünk vissza a Sóvidékre. Tartsanak velünk! (Gáspár Melinda)