16. Családi-túra Parajd

Túrainfók:

Túravezetők:

dr. Rusz Ottilia

dr. Rusz Ottilia

Pál Enikő

Pál Enikő

Leírás:

A sóbánya Parajd legismertebb látványossága (a Sószorossal együtt). Aki oda látogat, bizonyos értelemben időutazásban vesz részt. De ezúttal kevésbé történelmi, sokkal inkább geológiai időkben kell gondolkozni. Az erdélyi kősó a közép-bádenben keletkezett, körülbelül 14 millió évvel ezelőtt. Ebben az időszakban az Erdélyi-medence helyét a Paratethys tenger foglalta el, amely több kisebb részmedencéből állt. A közép miocén folyamán az Indiai Óceán, a Földközi-tenger és a Paratethys között lévő szorosok többször ki-és bezáródtak. Az Erdélyi medence is elszigetelődött, és vastag evaporit összlet rakódott le. A Kárpátok kiemelkedése és az azt kísérő vulkáni tevékenység hatással volt a só tektonikájára, ennek következtében a medence szélein a só feltüremkedett és a felszínre emelkedett (diapirizmus). A só lerakódása után egy 1000 métert meghaladó üledékösszlet halmozódott fel az Erdélyi-medencében (szarmata), és elsősorban a só diapirizmusának köszönhető, hogy látogathatjuk a sóbányát. A középső miocén fontos az éghajlat szempontjából, mivel a Föld történetében ez volt az utolsó meleg periódus. Két fontos éghajlati esemény jellemző erre az időszakra: az úgynevezett miocén klíma optimum és az azt követő lehűlés. A parajd-szovátai só egy átmeneti, lehűlő éghajlat alatt keletkezett, de amikor még lagunáris cirkuláció állt fent, kedvező feltételeket biztosítva a só kialakulásához. Körülbelül 10 °C-kal volt magasabb hőmérséklet a mainál. A kősó fő alkotóeleme a halit (NaCl) nevű ásvány. A detritikus eredetű ásványok (agyagásványok- illit, klorit-, kvarc, földpát, csillám) jelenléte miatt a só színe a fehértől a szürkén át egészen a feketéig változik. Egyéb, úgynevezett evaporit ásványok is előfordulnak: gipsz, anhidrit, karbonátok.

Erdélyben a római kor óta bányásszák a sót. Parajdon a 18. századig a felszíni sóvágást művelték. 1762-ben nyitották meg az első bányát, amit II. József császárról neveztek el, aki 1784-ben látogatott ide. A módszeres bányászat 1787-től kezdődött. Ezután több bányát is megnyitottak: az Újbányát (1809), a Párhuzamos bányát (1864), a Dózsa György bányát (1947-1949), a Telegdy bányamezőt (1991).

A  gyógykezeléseknek  (szpeleoterápia) az alapjait az 1960-as években tették le, a régi Dózsa György – bánya egyik bővített kamrarendszerében. A kezelőbázis 1980-ban átköltözött egy másik helyre, ahol most is működik. Ez a felszíntől 120 méter mélyen van (420 m szinten). Egy 1250 m hosszú táró (alagútszerűség) vezet le a termekig.

A parajdi bánya kedvező mikroklimatérikus tényezői (a föld alatti levegő nagyfokú tisztasága, a levegő magas páratartalma, a párakondenzátum kedvező összetétele, a magas negatív ionizáció, stb.)  elsősorban légúti megbetegedések gyógyítására javallottak. Vannak ellenjavallatok: tüdőtuberkulózis, heveny légúti megbetegedések, magas vérnyomás (III-ik stádium), ischemiás cardiopatia, Basedow-kór, eszméletvesztéses idegrendszeri kórképek, klausztrofóbia, terhesség, tolószékre szoruló mozgássérültek.

Többféle tevékenység közül választhatunk a bányában. A kisebb gyerekeknek játékpark, a nagyobbaknak kalandpark áll a rendelkezésére (mindkettő esetében külön belépőt kell fizetni). Kávézó, borozó és vendéglő van berendezve. Több helyen vannak székek, asztalok, hinták, csúszdák, pingpong-asztalok. Mobil telefon és az internet (wi-fi) is használható. Az ökumenikus templomrészt 1993-ban szentelték fel. Elsősegély-pont, illemhely, baba-mama sarok sem hiányzik. Gyógyteákból válogathatunk és ajándéktárgyakat is lehet vásárolni. Az egyik terem sarkában berendezett bányamúzeumot is megtekinthetjük.

Amit érdemes tudni:

  • a jegyeket a helyszínen lehet megvenni:
  • felnőtt – 30 lej
  • gyerek – 20 lej
  • 3 év alatt ingyenes
  • nyáron a buszok folyamatosan közlekednek a bányába (csak ezekkel lehet bemenni)

Amire figyeljünk:

  • a bányában nyáron 15.8 °C-os a hőmérséklet, így melegebb ruházat is legyen nálunk
  • a tábor idején csúcsszezon van, ilyenkor naponta akár több ezer ember is megfordul a bányában

(dr. Rusz Ottilia)

Válogatott irodalom:

  1. Horváth, I., 2004.  A székely sóbányászat rövid története, Kiadja a Parajdi Sóbánya, 212 p.
  2. Har, N., Rusz, O., Codrea, V., Barbu, O., 2010. New data on the mineralogy of the salt deposit from Sovata (Mures County-Romania). Carphatian Journal of Earth and Environmental Science, vol.5, nr.2, pp. 127-135
  3. Rusz O, 2013. A parajd-szovátai kősó keletkezésének őséghajlattani viszonyai. XIV. Bányászati, Kohászati és Földtani Konferencia, Arad
  4. http://www.salinapraid.ro

Túrainfók:

Térkép/magassággörbe: