5. Nagy-Mező-havas 2

Túrainfók:

Túravezetők:

Dósa László

Dósa László

Dósa Enikő

Dósa Enikő

Pápai Levente

Leírás:

Ajánlott felszerelés: túrabakancs, esőköpeny, hosszú szárú túranadrág.

Túránk célpontja a Görgényi-havasok legmagasabb csúcsa, a Nagy-Mező-havas, mely 1776 m tengerszint feletti magasságával az egykori Marosszék legmagasabb csúcsa volt. A Nagy-Mező-havas a Görgényi-havasok központi részén, egy látványos vulkáni kráter peremén található és körös-körül sűrű fenyvesek övezik. A 4-5 km átmérőjű és 500 m mély egykori krátert szegélyező további csúcsok a Kis-Mező-havas (1732 m), a Ferenci láza (1627 m), a Galyános (1683 m) és a Tatár-kő (1689 m). Ezt csupán az északi oldalon törte át a Székely-patak, amely a Görgény-patakának egyik forráságaként összegyűjti és levezeti a kráter vizeit és az ide hullott csapadékot, hogy Laposnyától már Görgény-patakaként folytassa útját.

A Mező-havast a tőle nyugatra és délnyugatra nyúló hegylábakkal régebben Székhavasnak is nevezték, mert Marosszék legjelentősebb havasa volt, birtokjoga kiterjedt a marosszéki székelyek összes falujára, s így egykoron számos Kis-Küküllő- és Nyárádmenti település kapta innen a szükséges faanyagot az építkezéshez és tüzeléshez. Marosszék határa a túránk során érintett Ferenci láza, vagy ahogy Orbán Balázs nevezte Feleszilásza-tető közelében volt, ahol 1876-ig, a székely székek felszámolásáig Gyergyószék, Udvarhelyszék, Marosszék és Torda vármegye határai találkoztak.

Az itt elterülő nagy kiterjedésű és sűrű erdőségek gazdag vadállománynak adnak otthont és emiatt a Mező-havas és környéke már nagyon régi időktől kezdődően számos uralkodó kedvelt vadászterülete volt, jelenleg vadvédelmi rezervátum. Ennek is köszönhetően jól karbantartott erdei utak szelik keresztül-kasul a hegyet és túránk során több vadászházat és vadászlest is láthatunk.

Gyalogtúránkat a Bucsin-tetőről, 1287 m tengerszint feletti magasságból indítjuk. Erdei úton megyünk be a rengetegbe, majd hamarosan egy nem túl régi erdőirtás miatt kilátásunk nyílik a Gyergyói-medencére és az azt övező hegyekre. Továbbhaladva a kényelmesen járható úton, nemsokára érintjük a Ferenczi láza tisztását, amelyet az utóbbi tíz évben látványosan benőtt a borókafenyő. Itt pihenőt tartunk, bevárjuk az esetleges lemaradozókat, majd folytatjuk túránkat a Görgényi-havasok legmagasabb pontjának irányába. A turistajelzések nagyon hiányosak ezen a szakaszon, ezért nem ajánlatos a csoportól elszakadni, mert könnyen tévutakra keveredhet aki nem ismeri túránk útvonalát. További pihenőinket a tetőig áfonyások mellett tartjuk, így mindenki megkóstolhatja és kedvére ehet a nagy szemű fekete áfonyából. Ha nagyvadakat nem is fogunk látni, mert azok sokkal hamarabb érzékelnek minket és kitérnek előlünk, erdei siketfajdokat biztosan lesz alkalmuk megpillantani a csoportunk élén haladóknak.

A tető előtti utolsó hosszabb pihenőt a felső helikopterleszállónál tartjuk, amelyet egykoron a Ceausescu diktátor vadászatainak megkönnyítése céljából hoztak létre. Itt elhagyjuk utunkat és egy vékonyka ösvényre térünk rá, amely sűrű borókáson keresztül vezet ki a vulkáni kráter peremére, ezért ezen szakaszon ajánlott hosszú nadrágban végigmenni. Jó légköri körülmények esetén a kráterperemről ráláthatunk a Kelemen-havasok gerincére és a Csalhó-hegységre is. A kráter peremét elhagyva, hamarosan megpillantjuk a Nagy-Mező-havas „csúcsát” jelző oszlopot. Azért az idézőjel, mert a Nagy-Mező-havas tulajdonképpen egy kiterjedt, viszonylag lapos tető, melynek az oszlop a legmagasabb pontját jelzi. A tető keleti oldalából tiszta idő esetén a Kárpátkanyar és a Déli-Kárpátok számos hegysége is látható: Csukás, Nagykő-havas, Keresztény-havas, Bucsecs, Királykő, Fogaras, stb.

Itt ebédszünet tartunk, aztán továbbindulva, hamarosan két vadászles mellett haladunk el, majd visszaereszkedünk a piros pont turistajelzéssel ellátott erdei útra, amelyen a Cserepes-kő irányába folytatjuk túránkat. Az alsó helikopter leszállónál elhagyjuk az erdei utat és újra vékony ösvényre térünk. Alig 10 perc gyaloglás után az Asztal-kőhöz érkezünk. Ösvényünk mellett, két gomba formájú, lapos tetejű, andezit sziklatömböt csodálhatunk meg. Rövid nézelődés után folytatjuk utunkat és lassan ereszkedünk a hegy déli oldalában. Az ösvényről időnként rálátunk a közeli völgyekre, a havast borító nagy erdőségekre és a környező hegyekre. A Dürgő-háznak nevezett erdészlak mellett rövid pihenőt tartunk, majd tovább ereszkedünk a Cserepes-kő irányába. A Cserepes-kő tetőre érkezve 1492 m magasságból lehetőségünk lesz még egyszer rálátni a Hargitára, a sóvidéki dombságra és szép idő esetén a Déli-Kárpátokra is. Alattunk, a hegyláb keleti oldalában hatalmas andezitbánya töri meg a sűrű erdők szemet gyönyörködtető látványát, de ebből az irányból a látképet nem nagyon fogja zavarni a drasztikus emberi beavatkozás, mert elnézünk felette anélkül, hogy túlzottan megközelítenénk a kőbánya szélét. Továbbmenve hamarosan bővizű forráshoz érkezünk és míg hideg vízzel szomjunkat oltjuk, csodálhatjuk a Görgény-völgyi erdőséget, valamint a Kelemen-havasok főgerincét.

Az erdőkitermelő úton tovább ereszkedve magunk mögött hagyjuk a fenyvest, majd a Cserepes-kő-mezőn áthaladva szép bükkerdőkbe érkezünk. A nagy kiterjedésű mezőről a Cseresznyés-tető gerincére kanyarodunk, melyről mintegy 2 km gyaloglás után térünk majd le. Elhagyjuk a piros pont jelzést, kezdetben meredek domboldalon, majd egy csermely völgyében ereszkedünk a Sebes-patak völgyébe, a szovátai sípálya parkolójához, ahonnan autóbusz visz vissza a táborba. (Dósa László)

Túrainfók:

Térkép/magassággörbe: